Egyesületünk közhasznú egyesület, így jogosult a felajánlott adójuk 1 %-ának befogadására. Kérjük, ha céljainkkal egyetértenek, és ezek megvalósulását segíteni kívánják, rendelkezzenek adójuk 1%-ának felajánlásával. Az adóbevallásuk megfelelő rovatába írják be: "Magyarországi Arablótenyésztők Egyesülete, adószám: 19147376-2-11"

Tájékoztatás lovak fertőző kevésvérűségének járványügyi helyzetéről

2015. június 5.  •  Hírek

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal tájékoztatója

“A lovak fertőző kevésvérűsége vírusos oktanú betegség, mely az egypatásokat betegíti meg, és világszerte előfordul. Lovakban az esetek kis részében már a betegség kezdeti heveny, lázas általános tünetekkel járó szakaszában elhullással járhat, többnyire azonban elhúzódó lefolyású, több havonta ismétlődő lázas rohamok jelentkezése, vérszegénység, gyengeség és testszerte jelentkező ödéma (vizenyős duzzanat) figyelhető meg a beteg állatokon.

A lovak fertőző kevésvérűségével kapcsolatos hatósági intézkedéseket a 41/1997. FM rendelet szabályozza. A tünetmentes hordozók kiszűrése érdekében a ló általános állapotától függetlenül (azaz tekintet nélkül arra, hogy mutatja-e a betegség tüneteit vagy sem) Magyarországon minden hat hónaposnál idősebb ló minimum három évenkénti vérvizsgálatát (fertőző kevésvérűség és takonykór szerológiai vizsgálata) jogszabályi kötelezettség alapján, a tulajdonos költségére el kell végezni.

Olyan lovak esetében, amelyek más állattartó lovaival érintkezhetnek – például sportrendezvények vagy bemutatók résztvevői -, a tulajdonos évente köteles elvégeztetni a szűrést. A vizsgálat elvégeztetésére a 148/2007. FVM rendelet alapján állami támogatás vehető igénybe.

A fertőzött állatok nem gyógyulnak meg. A tünetmentes időszakokban is ürítik a vírust testváladékaikkal egészen az életük végéig, illetve a betegség vérszívó rovarok útján is terjed, ezért környezetükre veszélyt jelentenek. Magyarországon és a világ legtöbb fejlett lovaskultúrával rendelkező országában a betegség bejelentési kötelezettség alá tartozik. A fertőzöttséget két, 21 napos időközzel vett pozitív laboratóriumi vizsgálattal lehet megállapítani. A fertőzött állatok leölése vagy kényszervágása jogszabály szerint kötelező.

Az országban 1965 és 2010 között, a szigorú járványvédelmi intézkedéseknek köszönhetően nem jelentkezett a fertőzés. Ezt követően a NÉBIH a betegség 2010-es megjelenését követően több ízben tájékoztatta az érintetteket a betegség újbóli megjelenéséről valamint a lószállításokkal kapcsolatos tudnivalókról.

Az utóbbi három évben 2012-ben 8, 2013-ban 6, 2014-ben 7 esetben mutatták ki az Fkv fertőzöttséget a NÉBIH- Állategészségügyi Diagnosztikai Igazgatósága Nemzeti Referencia Laboratórium (továbbiakban NÉBIH-ÁDI) munkatársai. A lovak minden alkalommal tünetmentesek voltak, csak a 41/1997. FM rendeletben előírt kötelező vérvizsgálat derített fényt az állatok fertőzöttségére.

Románia Európai Unióhoz történő csatlakozását követően a határátlépéshez kapcsolódó ellenőrzések csökkentése a járványos állatbetegségek terjedését megkönnyítette a rosszabb járványügyi státuszban lévő ország felől. Romániában a lovak fertőző kevésvérűsége endémiás, azaz széles körben elterjedt, aminek egyik oka, hogy a fertőzött állatok levágását korábban nem hajtották végre következetesen. 2012-ben 1641, 2013-ban 946, 2014-ben 610 eset jelentett a román hatóság. Az Európai Bizottság a 2010/346/EU Bizottsági Határozat alapján korlátozza a román lovak Unión belüli mozgását. Ennek ellenére illegális lókereskedelem folyományaként a betegség megjelent más nyugat-európai országokban is.

2015. március 9-én a NÉBIH-ÁDI fertőző kevésvérűséget állapított meg egy Veszprém megyéből származó, a Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi kar Lógyógyászati Tanszék és Klinikán (továbbiakban Klinika) kezelt lóban.

A járványügyi intézkedések kapcsán három állat a Klinikán, hat állat a származási helyén a betegség megerősítésétől számított 90 napig karanténba került, mely során négy alkalommal, 21 napos időközzel végzett vérvétellel vizsgálják, hogy az állat fertőződött-e. A járványügyi nyomozás során a hatóság felhívta a figyelmet a Klinika járványvédelmi tervének és intézkedési rendjének hiányosságainak pótlására.

A Klinikán karanténban tartott három ló közül kettőnek a fertőző kevésvérűséggel fertőzött státusza megerősítést nyert, ezért leölésük szükségessé válik. A harmadik, Üllőn karanténozott ló továbbra is negatív a betegségre.

A származási helyen karanténban tartott hat állat státusza fertőzöttségre gyanús, közülük három ló negyedik ellenőrző vizsgálata pozitív eredményű lett, ezen állatok esetében egy 21 nap múlva elvégzett vizsgálat eredménye alapján dönthető el, hogy fertőződtek-e a betegséggel. A másik három származási helyén karanténban tartott állat vizsgálatai eddig kedvező eredménnyel zárultak a betegségre.

A fent említett körülmények és a betegség hosszú lappangási idejének tudatában az összes karanténban tartott állat megfigyelését a hatóság 30 nappal meghosszabbítja, és egy ötödik ellenőrző vérvétel elvégzésével kiegészíti. A Klinikán az oktató istállóban és az ortopéd istállóban tartott, valamint az innen hazament állatoktól vett kontroll vérminták mind negatív eredményűek.

A hatóság megvizsgálta a Klinika szomszédságában lévő “Dóra-majorban” tartott lovakat is. Itt minden állat vizsgálati eredménye fertőző kevésvérűségre nézve negatív.

Az elmúlt két hónapban a lovak fertőző kevésvérűségére és takonykórra irányuló kötelező ellenőrző vizsgálatra beküldött minták száma jelentősen növekedett Veszprém és Pest megyében az elmúlt évek azonos időszakához képest. A kötelező szűrés keretében vizsgált minták közül további négy fertőzöttségre gyanús állatot találtak. Ezek az állatok, a jogszabálynak megfelelően forgalmi korlátozás alá kerülnek, amíg a betegséget további vizsgálatokkal meg nem erősítik vagy ki nem zárják. Az üllői esetet megelőzően 2015-ben mindössze egy állatot esetében került megállapításra a betegség a kötelező vérvizsgálatok alkalmával.

Az új esetek felderítése nem a járványveszély növekedésének következménye, hanem a megnövekedett mintaszámoknak köszönhetően újabb fertőzöttségre gyanús lovakat szűrtünk ki az egészséges állatok közül. Az Állategészségügyi Szolgálat a fenti esetek miatt szigorítani kívánja a járványügyi nyomozáshoz kapcsolódó ellenőrző vizsgálatok rendjét. Ennek értelmében a fertőzöttségre gyanús állatok tartási helye körül 3 km sugarú körben kötelező lesz állami költségen az összes fogékony állat vizsgálatát.

Emellett elengedhetetlen az állattartók jogszabálykövető magatartása ahhoz, hogy Magyarország meg tudja őrizni a kedvező járványügyi státuszát. A monitoring vizsgálatok mellett elengedhetetlen a lóverseny vagy lósportrendezvény előírásoknak megfelelő engedélyeztetése a rendezvény helye szerinti területileg illetékes kormányhivatalnál, valamint, hogy a rendezvényen csak a jogszabályoknak mindenben megfelelő lovak vegyenek részt.

Emellett továbbra sem javasoljuk a magyar lovak lábon történő szállítását, mozgatását Románia területén. A lovastúrához csatlakozó, ismeretlen állat-egészségügyi hátterű állatok kifejezett veszélyt jelentenek a magyar lovak egészségére. A fertőződés sokszor csak hónapokkal később mutatható ki, amikor már az állatok a saját tartási helyükön tovább is adhatták társaiknak a végzetes kórokozót. A lótartók, a lovasok, valamint a sajtó, az elmúlt időszak fertőző kevésvérűség megbetegedési esetei miatt tapasztalható fokozott figyelmére, a kapcsolódó vizsgálatok iránti megnövekedett állattartói érdeklődés, amit célszerű lenne tovább fokozni!

A vérvizsgálatok alapvető feltétele az érintett állatok jogszabály szerinti egyedi jelölése is. A megbetegedések sajtóvisszhangja nemcsak a vérvizsgálatok számának növekedését vonhatja maga után, hanem a korábbi figyelemfelhívások, kampányok ellenére azonosítatlan lovak mikrochipes jelölésének és útlevéligénylésének megnövekedett igényét is, ami szintén közös érdekünk.

Az elmúlt hónapok történései felhívják a figyelmet arra is, hogy a szűrővizsgálatok és a lovak azonosítása nemcsak a versenysportban résztvevők érdeke, hanem a hobbi lovasok is csak a felelős állattartás szabályainak betartásával védhetik meg állataikat a betegségtől. Ha a lovasok megkövetelik maguktól és egymástól is a szabályok betartását, az nagyban segíti a hatóság munkáját is, hogy az azonosítatlan és/vagy a kötelező szűrővizsgálatokon át nem esett állatok felderítése megtörténjen. Amennyiben a lótartók a jó gazda gondosságával betartják a szabályokat, ismét sikerülhet mentesíteni az országot a fertőző kevésvérűségtől.”